Az oltórendszerhez szükséges oltóanyag mennyiségét tervezéskor a védendő terem térfogata, a védendő eszközök anyaga, az üzemi hőmérséklet és a tengerszint feletti magasság függvényében szaktervező határozza meg. A szükséges mennyiségű oltógázt fixen telepített palackba (palackokba) töltik. A palackot a védendő térhez legközelebb –célszerűen a helyiségben, az egyik sarokban- szükséges elhelyezni, hogy az oltás gyorsaságát ne lassítsa hosszú csővezeték.

A helyiségbe – annak geometriájától függően – fúvókákat kell elhelezni, melyeket acél csövekkel kell összekötni a palackkal.

A gázt a palackon lévő indító gomb megnyomásával is ki lehet engedni, de a gyakorlat sokkal inkább egy jó minőségű elektronikus jelző rendszer alkalmazása, mely rendszer füst érzékelése esetén automatikusan is képes az oltást működésbe hozni.

Az érzékelő rendszer megválasztásánál fontos szempont, hogy normál esetben milyen füst és por jelenlétére kell számítani, melyek még nem szabad, hogy oltást váltsanak ki.

Az optimálisan kiválasztott jelző és vezérlő rendszer rövidíti a rendszer reakcióidejét és csökkenti egy téves oltás kiváltásának kockázatát.

Üzemszerűen tiszta terekben nagy érzékenységű levegő mintavételes (aspirációs) érzékelőket szoktak alkalmazni, melyek sokkal érzékenyebben, mint a klasszikus mennyezeti (pontszerű) füstérzékelők.

gazos oltas rajz1 rs

Kérdezz Tőlünk:
  1. E-mail cím:*
    Hiányzó adat!
  2. Kérdés:*
    Hiányzó adat!
  3. Rossz biztonsági kulcs!